2010. június 18., péntek

Most màr az ìràsra is pròbàlok idot szakìtami...

Eddig csak a fozèsre volt idom, de elhatàroztam, hogy most màr megosztom az èterrel is azt a sok kulinàris èlmènyt, amit Olaszorszàgban egy igazi dèli hàziasszonytòl (inkàbb tobb kivàlò hàziasszonytòl, a nagynèniket is beleèrtve) tanulok, minden leheto alkalommal, amikor "arra jàrok"..
Sajnos nincs minden èkezet beàllìtva a gèpemen, de remèlem ez a szoveg olvasàsànàl nem lesz akadàly!
Nem vagyok kìvàlò szakàcsno, sok mondent nem kèszìtek, ami itthon megszokott, persze szìvesen elkèszìtek ès megeszek mindent, csak az èn hàztartàsom a dèl-olasz konyha felè vette irànyàt!ettol fuggetlenul a gyerekeknek megcsinàlom a fincsi magyar fozelèkeket, leveseket, de ezt nem ecsetelem annyira.
Mùlt pènteken egy gigantikus, puccos nàpolyi eskuvon vettem rèszt a cslàdommal, ahol màr eleve hanyattvàgòdtam a noktol,amilyen elegàns ruhàkban ott megjelentek, de a vendèglàtàs elkèpeszto volt. Màr tobb ilyen csalàdi esemènyen voltunk, hisz nagy a csalàd ès minden èvben akad egy-egy eskuvo vagy keresztelo, de amit most àttèltem az mesèbe illo volt.
Most hagyok mindenkit àlmodozni, aztàn holnap folytatom a rèszletekkel...udv!

1 megjegyzés: